🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Jász-Nagykun-Szolnok megye
következő 🡲

Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1990. jan. 1.-: A →tanácsrendszer összeomlásakor →Szolnok megye [a 4343/1949. XII. 14. minisztanácsi rendelettel(!)] törvénytelenül megváltoztatott nevét történelmi nevére cserélte. Lélekszáma: 1990: 426.491. - Városai: 1378: Mezőtúr, 1692: Jászberény, 1703: Karcag, 1729: Szolnok (1962: Szandaszöllős önálló közs. lett), 1738 (1952): Törökszentmiklós, 1746 (1989): Jászapáti, 1746 (1984): Tiszafüred (1966: Tiszaörvény, 1984: Tiszaörvény önálló közs. lett), 1756 (1991): Jászárokszállás, 1806: Kisújszállás, 1807 (1986): Kunszentmárton, 1808: Túrkeve, 1811 (1989): Kunhegyes, (1966: Kungyalu önálló közs. lett), 1831 (1993): Jászfényszaru, 1989: Martfű. - Az 1956-os forr. és szabadságharc hőseinek emlékművei ~ben: Szolnok 1989: kopjafa, Csépa 1990: emlékmű, Jászapáti 1994: emléktábla, Jászberény 1989: mártírok emléktáblája, 1992: kopjafák, Jászjákóhalma 1991: emléktábla, Kunhegyes 1993: emlékmű, Kunszentmárton 1991: kopjafa, Kunmadaras 1994: emléktábla, Mezőtúr 1994: kopjafa, Újszász 1995: kopjafa, Újszilvás 1990: kopjafa, Tiszajenő 1992: kopjafa, Tiszavárkony 1990: Kenyeres Lajos emléktáblája, Túrkeve 1989: emlékmű. - 1999. III: a Tisza minden idők legmagasabban mért árvizével (III. 22: Szolnoknál 974 cm vízmagassággal, az eddig mértnél 65 cm-rel magasabb vízszinttel) sújtotta. 88

Adatok Szolnok megye tört-éből. 1-2. köt. Szolnok, 1980-89. - A felszabadult Szolnok megye számokban 1945-1983. Szerk. Fekete-Szabó Sándor. Uo., 1984. - 1956 kézikv-e. 1-3. köt. Bp., 1996.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.